Peyo, a törpbirodalom atyja 1.
A széria epizódjainak megosztása mellett
a következő hetekben a hupikék törpikék háttértörténetével ismerkedhettek meg.
A kezdet kezdetén a törpök megalkotóját, Peyót mutatom be nektek.
Pierrot Culliford 1928. június 25-én jött a világra Brüsszelben egy angol apa és egy belga anya gyermekeként. Pályafutásának kezdetén vette át brit unokatestvérének keresztnevét, a Pierrot becézett alakját, a Pierre-t, amelynek rossz kiejtésű változata, a Peyo vált igazán ismertté.
Az, hogy Culliford képregényszerzővé vált, tulajdonképpen a véletlennek köszönhető. A '40-es években éppen munka után néző fiatalember ugyanis
két lehetséges állásajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben fogorvosi asszisztenst, a másikban pedig illusztrátort kerestek. Culliford az előbbi mellett döntött, ám 15 perccel lekéste a megbeszélt találkozót, így nem volt más választása, mint jelentkezni az illusztrátori állásra és elfogadni azt.
A képregényművészet fellegvárának számító Belgiumban azonban egyáltalán nem volt könnyű dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Cullifordnak.
A brüsszeli
Académie Royale des Beaux-Arts-on folytatott tanulmányait követően egy kis belga animációs stúdiónál, a
Compagnie Belge d'Animation (CBA)-nál helyezkedett el, ahol olyan jövendőbeli munkatársaival ismerkedhetett meg, mint
André Franquin, Morris és Eddy Paape. Annak ellenére, hogy a háború után több művészkollégája is átigazolt a Dupuis-hoz, Peyo nem fogadta el a neki tett ajánlatot, helyette elkészítette inkább legelső,
La Dernière Heure (A legutolsó óra) címet viselő képregényét és promóciós képek rajzolásából tartotta fenn magát.
1949 és 1952 között rajzolta a
Poussy névre keresztelt macska képregényes történeteit a
Le Soir számára, s e lap hasábjain jelent meg először első igazán sikeres történetfolyamának egyik hőse, Janó. A hírnév végül a
Le Journal de Spirou című lapnál talált rá, ahol Poussy történetének folytatása mellett
útjára indította az imént említett
Janó és csatlósa, Bibice kalandsorozatát. A Johan et Pirlouit, vagyis Janó és Bibice című képregényszéria egyik címszereplője a bátor, királyát védelmező és hűséges paripáján nyargaló Janó, a másik pedig a nála jóval alacsonyabb, Kecsege nevű kecskéjén vágtató és hamisan éneklő fegyverhordozó, Bibice, más fordításban Vili. Ez utóbbi figura csak az 1954-ben kiadott harmadik kalandban jelent meg, ám innentől kezdve minden további történetben helyet kapott a bátor apród, Janó oldalán.
Folyt. köv.
Pörgős csajok és Nem vitás, ifjúkori szerelmem csupán arconcsapás.
Mai legfontosabb hírünk a sorozattal kapcsolatban, hogy az eddig elkészült, élőszereplőket számítógépes animációval vegyítő két Hupikék törpikék-mozifilm után
teljesen animált egész estés film is készül a kis kékekről. A Get Smurfy címmel ellátott rajzfilmben a Disney-csatorna egykori sztárja, Demi Lovato kölcsönzi Törpilla hangját, Rainn Wilson lesz Hókuszpók, Mandy Patinkin pedig Törpapa. A törpénetről egyelőre annyit tudni, hogy
a törpök még jóval Hókuszpók előtt
szeretnének rábukkanni valamiféle mesebeli törpfalura, miközben elvileg
fény derül az eredetükre, arra, hogy
léteznek-e más színű törpök, hogy
organikusak-e a gombaházak, s hogy eredetileg
miért csak egy lány van közöttük. A film premierjének várható időpontja sajnos még elég messze van, mivel
a gyártó stúdió 2017. május 31-re lőtte be a várva várt bemutatót.
Addig mindenesetre már itthon is mindenki fertig lehet a törpök terén, mivel
a premier idejére már bőven megosztásra kerül a sorozat valamennyi epizódjának magyar változata.
Aktuális adagunk első feliratos premierepizódjában
az Ügyi és Hami közti kávéházi kálváriát követhetjük nyomon, majd
az Okoska és Ügyi közti barátság nagy próbáját, hogy az azt követő egyetlen szinkronizált fejezetből megtudhassuk,
hogyan jutnak ki a törpök egy kitörpni készülő vulkán gyomrából. Végül a negyedik, szintén felirattal ellátott rész
a törppé változtatott, de méretében cseppet sem módosult Melák aprajafalvi randalírozását mutatja be.
