Érdekes, hogy azzal párhuzamosan, hogy oldalunk tavaly elkezdett foglalkozni Anne Shirley-vel, Kanadában épp kétféleképpen készülnek feltámasztani filmbéli karakterét.
Egyfelől egy úgynevezett Holiday Special-filmet forgatnak ahelyett a 2013-ban berendelt, 13 részesre tervezett Anne of Green Gables-tévéfilmsorozat helyett, amelyet váratlanul aztán töröltek. A valamikor az idei évben debütáló egész estés alkotásban Sara Botsford játssza Anne-t, Ella Ballentine Marillát, Mertin Sheen pedig Matthew-t. Hivatalos előzetese még nincs, forgatási beszámoló viszont már megtekinthető az éppen zajló felvételekről.
Másfelől a kanadai CBC épp a napokban rendelte be az Anne of Green Gables 8 részes rebootját, amelynek története amellett, hogy követné Lucy Maud Montgomery eredeti regényeinek cselekményét, új terepre is el fog jutni. A minisorozat premierje 2017-ben várható, s rövid ismertetője szerint a 13 éves Anne-ről, az őt nevelő családról és barátairól fog szólni. A Kegyetlen tánc (Flesh and Bone) című szériát jegyző Moira Walley-Beckett készíti majd idén, de egyelőre még az sem biztos, hogy a regényfolyam és a Megan Follows főszereplésével készült tévéfilmek idejében fog játszódni.
Mindenesetre örömteli ez az Anne Shirley körüli mozgolódás éppen akkor, amikor a DragonHall-on végre megkezdte animés pályafutását. Hetente jelentkező eredettörténetével szeretnénk elérni minél több hazai Anne- és Váratlan utazás-rajongót, mivel a sorozat stílusa és történetvezetése révén megérdemelt helye van az alap Anne-filmek és a komplett Váratlan utazás mellett. Arról nem is beszélve, hogy már bőven a tervezett újragondolások előtt sikerült öregbítenie a kanadai írónő, Lucy Maud Montgomery és regényhősnője, Anne Shirley amúgy sem kis hírnevét.

A hatodik törpévfolyam legutolsó részének közzétételével ma elérkeztünk végre a 7. szezonhoz, amely 1987-es évad lévén a Hanna-Barbera Stúdió sok más sorozatához – többek között a törpök által ihletett, a tenger mélyén játszódó Szippancsokhoz – hasonlóan újfajta rajzolási és színezési technikával készült. Alapvetően egyszerűbb, kevésbé részletgazdag hátterekkel, spórolási szándékból sokszor minimalizált mozgásokkal, élénk és világosabb színekkel kezdtek el operálni a készítők, ez azonban nem szembeötlő, csak a korábbi szezonok gyakran mattabb és kidolgozottabb animációs technikájának ismeretében.
Az újítás viszont nem csupán a rajzolást érintette, hanem a karakterállományt is, mivel a korábbi évadok vérfrissítéseinek sikerét figyelembe véve az alkotók egy újabb törpöt vezettek be a szezon kezdetén.
Õ Vadócka, az eddig soha meg nem említett, de sok-sok éve elveszett törp, akit még az őt szállító gólya hagyott el, s akit eddig mókusok neveltek. Tarzan történetének hupikék adaptációjában bukkan fel a dupla – és több hivatalosnak minősített epizódlistával ellentétben nem négyrészes – évadnyitóban, én pedig személy szerint azért szerettem őt a szinkronnal nem rendelkező fejezetek feliratozásakor, mert neki soha nincs szövege. Vadócka ugyanis nem tud beszélni, csak makogni. Ennek ellenére a szinkronos részekben lett magyar hangja is, méghozzá Bartucz Attila személyében, miként Törpicur is Vadnay Tünde magyar hangján gagyog harmadik évad eleji megjelenése óta.
Vadócka és állatbarátja, a Tarzan-féle Csitát „megszemélyesítő” Mókica debütálásával nagyjából túllépünk a sorozat második harmadán, ám ő még mindig nem az utolsó törp, aki újként bukkan fel Aprajafalvában…

Kezdjük el a harcokat! De előtte emlékezzünk meg a mesteremre, Cross tábornokra.. Aztán pedig nézzük meg Krory milyen ördögűző...