Négy évvel ezelőtt nem egy internetes portál adott hírt Antione Buéno francia politikai elemző Le petit livre bleu, magyarul A kis kék könyv címmel megjelent könyvéről, amelyben a szerző a kék törpök társadalmi berendezkedéséről alkotott nézeteit foglalja össze. Milne Micimackójának pszichiátriai szakvéleménye után tehát Peyo évtizedek óta közkedvelt kis figuráit is új, ezúttal társadalompoltikai szemszögből cincálják szét, s most érdekességképpen ebből az elemzésből osztok meg veletek néhány szokatlan gondolatot az aktuális epizódok mellett.A 2011-ben a France 2 közszolgálati televízióban is nyilatkozó Buéno egyszerre totalitáriusnak, rasszistának, antiszemitának, etnonacionalistának, nácinak és sztálinistának nevezi a hupikék törpikéket, s mindezt megfejeli a nőgyűlölő jelzővel is. Véleménye szerint a törpök világa egy mindenható és egyedülálló vezető, Törpapa által irányított kollektivista társadalom, amely nem más, mint "a sztálinizmussal és a nácizmussal átitatott totalitárius utópia archetípusa", s amelynek tagjai egytől egyig puritánok. Ebben a barát-ellenség párosításra épülő világban a szőke Törpilla természetesen az árja szépség megtestesítője, ugyanakkor a női elnyomás hosszú ideig egyetlen áldozata, a főellenség, Hókuszpók pedig a harmincas évek antiszemita karikatúráit idézi hosszú, görbe orrával, kevés fekete hajával, s azzal a ténnyel, hogy a macskáját az eredeti, francia nyelvű változatban (sőt az amerikaiban is) az Izraelre utaló Azraelnek hívják. A politikai elemző véleménye ugyanis az, hogy a csúf, kopasz Hókuszpók egész egyszerűen a zsidógyűlölő képregényszerző fricskája.
Buéno részletesen taglalja, hogy a náci átnevelőtábornak is beillő Aprajafalva feje, Törpapa tulajdonképpen egy diktátor, Törperős egy hímsoviniszta férfi, a szemüveget viselő Okoska pedig Trockijnak feleltethető meg. Felhívja továbbá a figyelmet arra, hogy Aprajafalvában nagyon gyakran fordulnak elő a szovjet jelképek, vagyis a sarló és a kalapács.
Kiemeli, hogy a törpöknél a magántulajdon, mint olyan és a pénz nem létezik, de bármikor előkerül bármelyik is, az kizárólag bajhoz vezet.
A politikai elemző határozottan állítja, hogy Peyo A fekete törpök című képregényalbumában egyértelműen megfogalmazódik a rasszizmus ideológiája, hiszen ebben elsődlegessé válik a kékbőrűek számára a fajtisztaság, miközben a csúnyaságot jelképező feketéknek nincs semmi keresnivalójuk a faluban. Meglátása szerint egyébként a törpök a maguk kék arcbőrével egy rasszista, zárt, rendi társadalmat alkotnak, s ezt a helyzetet súlyosbítja az előbb említett fekete törpös történet, amelyben véleménye szerint „a szélsőjobboldal által ünnepelt autarkia eszméje jelenik meg”, s „az önmagára utalt, önmagába zárt, etnonacionalista ideológia kifejeződései lennének így a törpikék”. A tévésorozat valószínűleg az effajta nézet kialakulását megelőzendő módosította a fekete törpöket lilává.
A könyvből már a megjelenése előtt kiszivárgott fő mondanivaló lényege, hogy Buéno tulajdonképpen hitlerizmussal vádolja a belga-amerikai rajzfilmsorozatot, amelyben a törpök társadalma "a megvalósult nácizmus", s amely voltaképpen a gyerekek tudatalattijára hatva próbálja meg ma is elfogadhatóvá tenni a náci társadalomszervezési elveket és megerősíteni a nemzetszocialista kliséket.
Buéno kifejti továbbá, hogy a hupikék törpikék egy zárt társadalomban élnek az erdő mélyén, s csak néha érkezik hozzájuk veszély a külvilágból, legfőképpen persze a gonosz Hókuszpók személyében. Peyo fia, Thierry Culliford ezzel szemben határozottan azt állítja a L'Express című francia hetilapnak, hogy apja egyáltalán nem érzett semmiféle nosztalgiát a német megszállás iránt. Arról nem beszélve, hogy olyannyira hidegen hagyta őt a politika, hogy még a választások előtt is a feleségét kérdezte meg arról, kire érdemes leadnia a szavazatát. Antoine Bunéno válasza erre az, hogy egy mű nyugodtan hordozhat magában olyan jelentést, amelyet az amúgy jó szándékkal megáldott szerzője egyáltalán nem vall magáénak. Azt azonban még ma sem tudni, hogy a politikai elemzőt a rajzfilmsorozat betiltásának szándéka vezérelte műve megírásakor vagy egyszerűen csak a törpök által közvetített társadalomkép veszélyeire akarta felhívni a törprajongó emberek figyelmét.
