Sziasztok!

Minden történetnek vége szakad egyszer, ahogy most elérkeztünk a Cica utolsó részéhez is. Végül szembesülhetünk azzal a nagy igazsággal, amit ez az egész mű a kezdetektől fogva mondani akart nekünk. Azt hiszem, mindenki előtt példaértékű lesz e gondolat, ám ez derüljön ki az utolsó epizódból!

Igazi megtiszteltetésnek éreztem ezt a csodaszép művet fordítanom és bemutatnom, remélem nektek is tetszett! Köszönöm, hogy velem tartottatok!

Sziasztok! Mint azt a fejlécen is láthatjátok, a múltat és a régi dolgokat lezárandó, komoly döntésre jutottunk. Úgy határoztunk, hogy teljesen új alapokra helyezzük a dolgokat és ezzel együtt az első és legfontosabb, amit megteszünk, hogy nevet változtatunk. Így is elég béna volt az eddigi nevünk, egy nagyon elcsépelt szójátékra épült és a fantáziátlan és mindenkinek már a könyökén kijövő Dragon Ball sorozatra utalt, mi meg még arra sem voltunk képesek, hogy a most futó Dragon Ball Supert fordítani kezdjük. Nem volt hozzá kedvünk igazából, meg hát minek, ha nem Lippai Lacit meg Bozsó Petit hallhatjuk, hanem a förtelmes japán rikácsolást. Én kérek elnézést érte. Mindenesetre a sokkal hangzatosabb, ráadásul minden ízében magyaros "A sárkány gyermekei" mellett döntöttünk. Persze ez is kopi, de úgy döntöttünk, hogy leszarjuk. Ami azonban még ettől is fontosabb, hogy mától a tartalmaink is megváltoznak. Mint az látható, mostanában megint eléggé eltűntünk és a tartalom is viszonylag visszafogottá vált, a Cica premier ellenére is. Igazából kezdünk már beleunni, hogy ilyen egysíkú a kínálat, ezért ebben is újítunk. Még végigvisszük a jelenlegi sorozatainkat, bár igazából az is lehet, hogy hagyjuk azokat is a fenébe és máris utána váltunk. Nagyon megszerettünk ugyanis videózni, meg úgy alapvetően szeretjük az élőszereplős cuccokat, ezért innentől a YouTube csatornánkra és élőszereplős filmekre, sorozatokra fogunk csak koncentrálni.

Kezdésképpen itt van a nemrégiben lezajlott Tavaszi MondoConon készült felvételeink! Fogadjátok szeretettel!



Egyébként már megvan az új oldalunk is, amin sorozatok vannak minden mennyiségben, ha kíváncsiak vagytok, nézzétek meg!

Mai adagunk valamennyi epizódja szinkronizált, így a tévéből már több évtizede jól ismert magyar hangokkal élvezhetjük a 7. évad közepének soron következő négy fejezetét.
Azt a négy fejezetet, amelyből a legelső egy elfeledettnek hitt szinkronsávval kerül most megosztásra. A sorozat három karácsonyi történetéből ez a második, s bár A Mikulás bűvös zsákja című epizód nem speciál, mégis törpéletesen illik az ünnepkört törpösen feldolgozó részek sorába. Ezt követően cserebere-akcióról, a törpök megbízhatóságáról és Törperős riválisnak hitt barátjáról, Vadóckáról esik majd szó, de hogy annyi törpökkel kapcsolatos elmélkedés után említést tegyünk még néhány bődületes apróságról, egy percre térjünk vissza a kommunista hupikékek teóriájára! Ki kell egészítenünk ugyanis a jó múltkor leírtakat azzal, hogy amellett, hogy Törpapát Marxról, Okoskát Trockijról, Hókuszpókot egy kapitalista zsidóról mintázták, Sziamiaú angol neve az Izraelre emlékeztető Azrael, a törpök társadalma pedig egy ideális kommunista utópia, magának a hupikék törpike névnek az angol megfelelője is jelent valamit. E - remélhetőleg humoros - felfogás szerint a SMURF valójában egy mozaikszó, amely annyit tesz: Soviet Men Under Red Flag (szovjet ember a vörös zászló alatt), de azért bízunk benne, hogy ép értelemmel bíró nézők fejében nem fordult meg az a gondolat, amely egyesekben azért megfogalmazódott. Történetesen az, hogy ezt a rajzfilmsorozatot azért készítették és sugározták kilenc esztendőn keresztül az Amerikai Egyesült Államokban, mert a gyerekeket titokban a kommunizmusra akarták nevelni.
Egy újabb meglátás szerint a sorozat legeleje abszolút náci felhanggal bíró történet, amelyben Hókuszpók csúf zsidóként teremtette meg az Aprajafalva elpusztítására szánt Törpillát, aki aztán árja szőkeség lett, mihelyst a jóságos Törpapa őt is jóságossá tette. Az pedig, hogy Hókuszpók eleve a gonosz zsidók megtestesítője, azért tűnik adekváltnak sokak számára, merthogy Nyugat-Európában Belgiumban található a legtöbb zsidó, akiket a nép a kizsákmányolások fő felelőseinek tart.
Szegény törpöknek mennyit kell szenvedniük a sok belemagyarázástól...

Folytatjuk Anne Shirley eredettörténetét a sorozat második harmadával, amelynek kezdetén Anne eddig legkevésbé sem rokonszenves osztálytársa, Randolph új oldalát ismerhetjük meg. A fiú, aki titokban és lelke legmélyén a farmjukkal és tehenekkel szeretne foglalkozni, akárcsak az édesapja, épp az ő nyomására ügyvédi pályára készül. Csakhogy egyre kevésbé leli örömét a kemény tanulásban, hiába akarja apukája, hogy többre vigye nála. Anne és az iskola új tanítónőjének közreműködésével talán esélyt kap rá, hogy jobb belátásra bírja szigorú és kemény kezű édesapját.
E filler epizód a legutóbbihoz hasonlóan tökéletes példája annak, hogy - miként Montgomery Anne-regényeiben - úgy is lehet Anne-ről mesélni, hogy az adott történet közben teljesen más karakterről szól. Nem beszélve róla, hogy az ilyen fejezetek a vihar előtti csend funkciójával is bírnak...

Megjelenik egy régi új ellenség, aki összeszövi a levelet a dzsungel legnagyobb ellenségével, hogy uralhassa azt...