
Sziasztok!
Khm... hát valljuk be, mindenki eleresztett már akaratlanul vagy épp pont akarattal
egy jó rotyogósat, ami után aztán lehet, hogy még
komolyabb beavatkozásra is szükség volt.

Viszont, hogy valaki konkrétan
egy fingról készítsen animét... vagy teljesen
idióta az illető, vagy egy zseni.
Ami pedig minket illet, nos hát igen... Ez a darab
maximálisan tükröz minket, tökéletesen leírja a
bennünk zajló folyamatokat, szó szerint. Ám nem kell ennyire
alábecsülni, hiszen a
művészfilmeknek mindig van valami, sokszor
megfejthetetlen igazságuk. Ha más nem, már a
rendhagyó ending miatt is érdemes megnézni!
Jó szórakozást!


APRAJAFALVA EREDETE ÉS HÁTTERE

Ha már a sorozatzáró évadban
hupikék főhőseink végig azon fáradoznak, hogy időutazásuk során hazajussanak
Aprajafalvába, érdemes néhány szót ejtenünk a széria nyolc szezonján át központi helyszínnek számító településről.
A képzeletbeli
Aparajafalváról annyit tudni biztosan, hogy valahol
Európában található. Mivel belga eredetű történetről van szó, a legelfogadottabb teória az, hogy
Peyo annak idején
Belgium és
Luxemburg kiterjedt erdős régiójában, a
Franciaországba is átnyúló
Ardennekben helyezte el a törpök faluját. Más elmélet szerint
Franciaország egyik régiójában,
Auvergne-be sokkal jobban illik a mesebeli erdő és a kis település,
Peyo viszont a 23.
Hupikék törpikék-képregényalbumának első oldalán elvileg
Franciaország Aubenas nevű települését említi meg helyszínként. Ez pedig annyit jelent, hogy a sorozatban
Csobillának nevezett folyó valójában az
Aubenas-t is átszelő
Ardèche, amely a
Rhône jobb oldali mellékfolyója. A törpikék tulajdonképpen az egész szérián át az erre a folyóra épített
duzzasztógátjukat építik, szerelik és javítják, miközben ez a vízfolyás keresztirányában kiépített műszaki megoldás nem egy alkalommal szakad át,
elárasztva ezzel a békés törptelepülés teljes egészét.
Amennyire
Törpapáék képtelenek hazajutni kalandos időútjukról, úgy voltak képtelenek eljutni ugyanide azok az emberek, akik jó vagy rossz szándéktól vezérelve mindenáron szerették volna megtalálni
Aprajafalvát. Hókuszpók száz meg száz kísérlete a faluba való eljutásra hol kudarcba fulladt, hol sikeres volt, ám a lényeg, hogy egyetlenegyszer sem tudta újra felidnézni magában az odáig vezető utat. Akár
térkép, akár valamilyen
masinéria, akár
mágia révén magasodott ki a kis gombaházak közt, még egyszer nem jutott vissza a törpökhöz. Egy vicces netes kép tanúsága szerint egy
GPS-alkalmazással feltuningolt okostelefonnal ma már fél pillanat alatt eljutna az alig több mint száz lelket számláló
Aprajafalvába.
A kezdet kezdetén
Janónak és
Bibicének még csak úgy sikerült eljutnia a törpikék varázslatos világába, hogy az egyéb helyen
Furfangusznak nevezett
Omni apó hipnokinézist alkalmazott rajtuk. Vagyis álomba varázsolta mindkettejüket, de úgy, hogy a személyiségük megkettőződött. Az álombéli énjük juthatott csak el
Törpapáékhoz, miközben mindaz, amit ott átéltek, valóban meg is történt. A
Hanna-Barbera Stúdió ezt az igencsak zavaros módszert a sutba vágva úgy döntött, sokkal reálisabb, ha a mesebeli emberek a saját lábukon jutnak el a faluba, nem pedig holmi hipnotizálás révén.
A széria során nem egy alkalommal katasztrófa- (tűzpusztítás-, áradás-, földrengés-, meteorhullás-) sújtotta településre a
Janó és Bibice-sorozat kezdetén még egy kietlen, száraz, barátságtalan vidéken át vezetett az út, ám az idő előrehaladtával a paradicsomi békét sugárzó
Aprajafalvát egy vágyott és barátságosabb erdei környezet kezdte el körülvenni. A szintén belga származású képregényhős,
Asterix néven soha nem nevezett falujához hasonlóan a törpök kis települését is az a fajta nyüzsgés és élettel teliség jellemzi, amely az évtizedek alatt a törphistória védjegyévé vált. Valahányszor olyan népes mesebeli helység válik egy rajzfilmsorozat fő helyszínévé, mint a
Szippancsokbéli Szippánia, a borsóklakta
Becőfalva, az
Erdei állatok országának is nevezett
Juharfalva vagy
Momóka és 244 kis társának otthona,
Manóvár, könnyen lehet, hogy mind-mind csak
Peyo képzeletbeli kis birodalmának,
Aprjafalvának köszönheti a létét.




A
Hammond családnak eddig hat gyermeke van, s abból kettő-kettő egy-egy ikerpár. Ráadásul
Mrs. Hammond megint várandós, így a hozzájuk került
Anne-re még nehezebb munka vár, mint
Thomaséknál. A mindig gyenge, az életbe, a gyereknevelésbe és a férje teszetoszaságába belefáradt
Mrs. Hammond a legkevésbé sem örül főhősnőnk érkezésének, így
Anne kénytelen egy szó nélkül tűrni az asszony ellenszenvét és megpróbálja bebizonyítani, hogy van annyira rátermett, hogy elboldoguljon ennyi gyerekkel. Ha már egyszer
Mr. Hammond úgy vette magához, hogy elhallgatta: egy óvodányi kölyök gondozásának terhe szakad majd náluk a nyakába...


A dzsungel könyve és a hosszúlábú apu