A széria epizódjainak megosztása mellett a következõ hetekben a hupikék törpikék háttértörténetével ismerkedhettek meg.A kezdet kezdetén a törpök megalkotóját, Peyót mutatom be nektek.
Pierrot Culliford 1928. június 25-én jött a világra Brüsszelben egy angol apa és egy belga anya gyermekeként. Pályafutásának kezdetén vette át brit unokatestvérének keresztnevét, a Pierrot becézett alakját, a Pierre-t, amelynek rossz kiejtésû változata, a Peyo vált igazán ismertté.
Az, hogy Culliford képregényszerzõvé vált, tulajdonképpen a véletlennek köszönhetõ. A '40-es években éppen munka után nézõ fiatalember ugyanis két lehetséges állásajánlatot karikázott be az újságban: az egyikben fogorvosi asszisztenst, a másikban pedig illusztrátort kerestek. Culliford az elõbbi mellett döntött, ám 15 perccel lekéste a megbeszélt találkozót, így nem volt más választása, mint jelentkezni az illusztrátori állásra és elfogadni azt. A képregénymûvészet fellegvárának számító Belgiumban azonban egyáltalán nem volt könnyû dolga a hamarosan már Peyo néven rajzoló Cullifordnak.
A brüsszeli Académie Royale des Beaux-Arts-on folytatott tanulmányait követõen egy kis belga animációs stúdiónál, a Compagnie Belge d'Animation (CBA)-nál helyezkedett el, ahol olyan jövendõbeli munkatársaival ismerkedhetett meg, mint André Franquin, Morris és Eddy Paape. Annak ellenére, hogy a háború után több mûvészkollégája is átigazolt a Dupuis-hoz, Peyo nem fogadta el a neki tett ajánlatot, helyette elkészítette inkább legelsõ, La Dernière Heure (A legutolsó óra) címet viselõ képregényét és promóciós képek rajzolásából tartotta fenn magát.
1949 és 1952 között rajzolta a Poussy névre keresztelt macska képregényes történeteit a Le Soir számára, s e lap hasábjain jelent meg elõször elsõ igazán sikeres történetfolyamának egyik hõse, Janó. A hírnév végül a Le Journal de Spirou címû lapnál talált rá, ahol Poussy történetének folytatása mellett útjára indította az imént említett Janó és csatlósa, Bibice kalandsorozatát. A Johan et Pirlouit, vagyis Janó és Bibice címû képregényszéria egyik címszereplõje a bátor, királyát védelmezõ és hûséges paripáján nyargaló Janó, a másik pedig a nála jóval alacsonyabb, Kecsege nevû kecskéjén vágtató és hamisan éneklõ fegyverhordozó, Bibice, más fordításban Vili. Ez utóbbi figura csak az 1954-ben kiadott harmadik kalandban jelent meg, ám innentõl kezdve minden további történetben helyet kapott a bátor apród, Janó oldalán.
Folyt. köv.
