
Az elsõ önálló törpképregény 1959-ben látott napvilágot, s az ekkor útjára indított sorozat párhuzamosan futott az õket '58-ban bemutató Janó és Bibice címû történetfolyammal. Culliford olyan szerzõkkel és mûvészekkel dolgozott együtt az évtizedek alatt, mint Steven Strong, Willy Maltaite, Roger Leloup és Yvan Delporte, aki élete végéig társa volt az írásban. Késõbb fia, Thierry Culliford is a képregényeken dolgozott, a lánya, Véronique pedig a forgalmazásból vette ki a részét.
A hamarosan piacra dobott mûanyag törpfigurák mellett Father Abraham hupikék törpikés zenei albumai öregbítették tovább a kis manószerû lények hírnevét, elérve ezzel a nemzetközi ismertséget és teret engedve a figurák további megjelenési formáinak, a játékoknak és az ajándéktárgyaknak is. 1965-ben készítettek egy fekete-fehér animációs filmet Les Aventures des Schtroumpfs (A hupikék törpikék kalandjai) címmel, különösebb népszerûségnek azonban nem örvendett. A tizenegy évvel késõbb, 1976-ban bemutatott, a csodafurulyás fejezetet feldolgozó, természetesen Janó és Bibice "fõszereplésével" készült, színes, belga rajzfilm már osztatlan sikert aratott a nézõk körében, a világhírûvé válás mérföldköve azonban kétségtelenül a Hanna-Barbera Stúdió 1981-ben szombat reggelenként vetített, The Smurfs (Hupikék törpikék) címû amerikai rajzfilmsorozata volt, amely fõleg a kezdeti idõkben Peyo eredeti képregényes történeteit dolgozta fel. A mester felügyelete mellett készített animációs széria kilenc televíziós évadon át szórakoztatott kicsiket és nagyokat egyaránt, megszerettetve a világ számtalan országával az aprajafalvi kis törpöket.
A hupikék törpjei által világhírûvé vált Pierre Culliford 1992. december 24-én, 64 éves korában, Brüsszelben hunyt el szívroham következtében. Képregényrajzolói mûterme mind a mai napig létezik, s az utódai által készített új "törpénetek" továbbra is az õ neve alatt jelennek meg.
Folyt. köv.


