Nem tudom hányan néztétek ezt az animét, de véleményem szerint nagyon jó volt! Alapvetően az egész történet a komolyzene körül forog, tehát egyértelműen a zenés műfajba tartozik. Azon kívül yosei, vagyis felnőtt nőknek szóló történet, bár szerintem nemcsak, mert a 20 év körüli fiatal férfiakat éppúgy lekötheti, de kitudja a japánok mit csinálnak már ilyen korban is (hentai a minimum amivel megelégszenek
)
A történet igen egyszerű, Chiaki Shinichi egy igazi őstehetség, aki a Tokiói Zeneakadémián tanul, de valahogy mégse találja a helyét. Kitűnően zongorázik és hegedül, mindenkit lebénázik, aki nála ügyetlenebb, de mégis... ennek ellenére ő karmester szeretne lenni. Egy gyerekkori utazásán járt Európában, ahol elbűvölte egy Sebastiano Viera nevű világhírű karmester teljesítménye, így az ő tanítványa akar lenni, azonban az utazás során egy baleset történt a repülőgépen, amin utazott, így Chiaki képtelen azóta is feldolgozni ezt a traumát, és nem tud repülőre szállni. Ezt titkolja a legjobban mindenki elől...
Most jön képbe a másik főszereplő, Noda Megumi, akit csak Nodamének hív mindenki. A lány tökéletes ellentéte a rendszerető és komoly Chiakinak... Rendetlen, a szobája egy disznóól, a főztje pocsék... viszont a zongorajátéka egészen kivételes, és ez tűnik fel Chiakinak legelőször. Egy félresikerült éjszaka után Chiaki Nodame lakásán ébred a lány hihetetlen játékára, amelyet még véletlenül se a kotta szerint játszik, de még így is kiemelkedő. Chiaki maga se tudja miért de kitakarítja a lány lakását, és vacsorát főz neki, innentől kezdve minden nap együtt vacsoráznak...
Az igazi történet még csak ezután kezdődik viszont, amit már nem részleteznék.
Összefoglalva az egészet: szenzációs. Még azok számára is élvezetes nézni, akik nem rajonganak különösebben a komolyzenéért, ezt állíthatom. Sőt az ember talán picit közelebb jut a komolyzenékhez, nagyon szép darabok hangzanak el a sorozat alatt, amiket tényleg kár kihagyni. De ha ez nem lenne elég, a sorozat a koncertek komolyzenei hangulatát a rendkívüli humorral ellensúlyozza. Az egyik jelenetben a humoros jeleneteken nevethetünk, míg a másik pillanatban már egy koncert elbűvölő szépségű zenéit hallgathatjuk. Nagyon jó az összehatás, mindenképpen kiemelkedően oldották meg az egészet.
A humorra visszatérve... szinte az egész sorozatban megvan, persze ahol komolynak kell lennie a történetnek, komoly marad. Az egyes szereplők nagyon jól vannak kidolgozva, egy néhány szereplő olyannyira, hogy igazán meg lehet szeretni. Pl. a rockerből lett mindig idétlenkedő Mine, vagy a Chiakiért rajongó dobos Masumi igen jelentős szerepet játszanak eleinte, bár a sorozat végefelé egyre jobban kiszorulnak. Engem főleg Mine karaktere fogott meg, ő lett a kedvencem is a férfi szereplők közül.
A humort természetesen nagyon sok esetben különleges karakterábrázolás teszi még hatásosabbá. Ahogy minden animének megvan a sajátos humorérzékeltetése, ennek az animének is teljesen más, és éppen ez a szép benne. Néha maga a karakterek kinézetének változása, néhol a kimerevedő állóképek teszik a helyzetkomikumot még hatásosabbá, tehát kiemelkedőnek számít az animének ez az oldala is.
De ennyi elég is erről, aki nem látta még, az remélhetően kedvet fog kapni hozzá, ha másért nem, akár emiatt is.