Az egész történet egy Lucy nevű mutáns körül bonyolódik, aki még pár sorstársával együtt birtokában van egy olyan különleges képességnek, hogy több láthatatlan, szupererős és szupergyors kart tud kibocsátani magából, amikkel akár épületeket zúzhat porrá, embereket szelhet ketté és golyókat állíthat meg a levegőben. Dicloniusnak nevezik azokat a mutánsokat, akik erre képesek, s nevüket a fejükből kitüremkedő két kis szarvról kapták. A teljesen izolált intézetben úgy tartják őket, mint az állatokat, egyedül a különleges képességük érdekli az őket vizsgáló kutatókat, s a lányok mentális szükségleteivel senki sem törődik. Erre ők is úgy viselkednek, mint Harlow izolált majmai. Van, aki születésétől fogva el van szigetelve, van, aki a kora-gyermekkorát még emberek közt tölthette, bár szarvai miatt őt is kiközösítették, mint például Lucyt. Emiatt mindegyiküknek a végletekig eltorzult a személyisége. Fogvatartóikat mélységesen gyűlölik és a fajtájukat is ki akarják írtani, vagy istenítik, mint az egyetlen embereket, akik törődnek is velük.
Egy nap Lucy kinti segítséggel megszökik a kutatóközpontból, elpusztítva mindenkit, aki eléáll. Egyetlen mesterlövés képes megsebesíteni, s a fejsérülés miatt tudathasadásos állapotban sodródik a japán partokra. Ott Kota és Yuka, két egyetemista (leendő páros) talál rá, s Nyu-nak nevezik el a lányt, mert az nem képes más szó kimondására és teljesen értelmi fogyatékosként viselkedik. Befogadják magukhoz, ezzel ők is veszélybe kerülnek, amint az intézet elkezdi előbb a rendőrséggel, majd a saját speciálisan kiképzett embereivel, végül az egyre nehezebben irányítható dicloniusokkal kerestetni és visszaszerezni vagy megölni az elkóborolt lányt, akinek néha előbukkan az értelmes, ám vérengző énje.