Nem tudom hányan néztétek ezt az animét, de véleményem szerint nagyon jó volt! Alapvetõen az egész történet a komolyzene körül forog, tehát egyértelmûen a zenés mûfajba tartozik. Azon kívül yosei, vagyis felnõtt nõknek szóló történet, bár szerintem nemcsak, mert a 20 év körüli fiatal férfiakat éppúgy lekötheti, de kitudja a japánok mit csinálnak már ilyen korban is (hentai a minimum amivel megelégszenek
)
A történet igen egyszerû, Chiaki Shinichi egy igazi õstehetség, aki a Tokiói Zeneakadémián tanul, de valahogy mégse találja a helyét. Kitûnõen zongorázik és hegedül, mindenkit lebénázik, aki nála ügyetlenebb, de mégis... ennek ellenére õ karmester szeretne lenni. Egy gyerekkori utazásán járt Európában, ahol elbûvölte egy Sebastiano Viera nevû világhírû karmester teljesítménye, így az õ tanítványa akar lenni, azonban az utazás során egy baleset történt a repülõgépen, amin utazott, így Chiaki képtelen azóta is feldolgozni ezt a traumát, és nem tud repülõre szállni. Ezt titkolja a legjobban mindenki elõl...
Most jön képbe a másik fõszereplõ, Noda Megumi, akit csak Nodamének hív mindenki. A lány tökéletes ellentéte a rendszeretõ és komoly Chiakinak... Rendetlen, a szobája egy disznóól, a fõztje pocsék... viszont a zongorajátéka egészen kivételes, és ez tûnik fel Chiakinak legelõször. Egy félresikerült éjszaka után Chiaki Nodame lakásán ébred a lány hihetetlen játékára, amelyet még véletlenül se a kotta szerint játszik, de még így is kiemelkedõ. Chiaki maga se tudja miért de kitakarítja a lány lakását, és vacsorát fõz neki, innentõl kezdve minden nap együtt vacsoráznak...
Az igazi történet még csak ezután kezdõdik viszont, amit már nem részleteznék.
Összefoglalva az egészet: szenzációs. Még azok számára is élvezetes nézni, akik nem rajonganak különösebben a komolyzenéért, ezt állíthatom. Sõt az ember talán picit közelebb jut a komolyzenékhez, nagyon szép darabok hangzanak el a sorozat alatt, amiket tényleg kár kihagyni. De ha ez nem lenne elég, a sorozat a koncertek komolyzenei hangulatát a rendkívüli humorral ellensúlyozza. Az egyik jelenetben a humoros jeleneteken nevethetünk, míg a másik pillanatban már egy koncert elbûvölõ szépségû zenéit hallgathatjuk. Nagyon jó az összehatás, mindenképpen kiemelkedõen oldották meg az egészet.
A humorra visszatérve... szinte az egész sorozatban megvan, persze ahol komolynak kell lennie a történetnek, komoly marad. Az egyes szereplõk nagyon jól vannak kidolgozva, egy néhány szereplõ olyannyira, hogy igazán meg lehet szeretni. Pl. a rockerbõl lett mindig idétlenkedõ Mine, vagy a Chiakiért rajongó dobos Masumi igen jelentõs szerepet játszanak eleinte, bár a sorozat végefelé egyre jobban kiszorulnak. Engem fõleg Mine karaktere fogott meg, õ lett a kedvencem is a férfi szereplõk közül.
A humort természetesen nagyon sok esetben különleges karakterábrázolás teszi még hatásosabbá. Ahogy minden animének megvan a sajátos humorérzékeltetése, ennek az animének is teljesen más, és éppen ez a szép benne. Néha maga a karakterek kinézetének változása, néhol a kimerevedõ állóképek teszik a helyzetkomikumot még hatásosabbá, tehát kiemelkedõnek számít az animének ez az oldala is.
De ennyi elég is errõl, aki nem látta még, az remélhetõen kedvet fog kapni hozzá, ha másért nem, akár emiatt is.
Nyomtatás
Postázva 2009. 10. 15 09:16:56
lány akinek eleinte nagyon irritált a hangja de a személyiségéhez megfelelõ mivel nem egy 20-ad rangú Ecchi nõi figurája
